Mondhatnám, ha igaz lenne, hogy magyar hetet tartottam, de csak 3 hazait abszolváltam. A nagy vitákat kiváltott, mészároslőrincet kiáltó Kojot-ot, ami jobb volt, mint amire számítottam; és két Köbli filmet, amikben mindig van egy kis történelem, egy kis moralizálás és sok izgalom. Végre letudtam a Westworld 2. évadát is, ami a folytatásra nézve veszélyekkel teli, de továbbra is lebilincselő sorozat. A most nyári blockbuster időszakból a legjobb és talán a legrosszabb akció volt még, majd levezetésnek az OSS 117 második kalandját vigyorogtam végig. Fárasztó hét volt...
Kojot (2017) - Action, Drama - Dir.: Márk Kostyál - IMDb: 7,5/10; My rating: 7/10
Tűzkőre érkezik Bicsérdi Misi, mert földet és rozoga házat örökölt nagyapjától, az öreg Misutól, aki a maga idejében igazi fenegyerek hírében állt. Misi frusztrált, elfojtott, menekülő 30-as, nem találja helyét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Csak sodródik, nem vállal fel konfliktusokat. Ez a gúnya azonban egyre jobban szorítja. Hozzákezd öregapja romos házának felújításához, amelyben igaz célt lát meg önmaga és párja, Eszter számára egyaránt. A természetközeli idillben végre kezdi megtalálni magát, de ez nem tart sokáig. Kiderül, hogy a határban meghúzódó telkeket pitiáner összegekért kebelezi be Tűzkő nagybirtokosa, a helyi mindenható "Döbrögi", Szojka Pál és fia, hogy egy svéd multi számára adja el a völgyet. ► Parázs konfliktusok, ellentétes érdekek, hirtelen, elemi erővel felszínre törő indulatok és a vidéken uralkodó ököljog képezik Kostyál Márk első nagyjátékfilmjének, a Kojotnak a gerincét. A virtus, ahogy a közeg is, nagyon magyar, de a cselekmény hollywoodi stílusú, különösen sokat merítve a western elemeiből. Számomra a Kojot utolsó húsz-harminc perce, amikor az alkotók hirtelen megoldásokat kínálnak mind a birtok, mind Misi férfiidentitásának és párkapcsolatának konfliktusaira, már kissé következetlennek hatott, így kevésbé tetszett. Ráadásul a rendező túlzásba viszi a lassításokat a nagy leszámolás során, így a potenciálisan bivalyerős akció elveszíti erejét. Mindazonáltal kellemes csalódás volt a film, ami egyszerre szól az emberi jellem fejlődéséről, a generációk közti kapcsolatokról, vagy napjaink nagy magyar valóságáról, de mégsem tűnik úgy, mintha a napisajtót rágná a szánkba.
Örök tél (2018) - Drama, History, Romance - Dir.: Attila Szász - IMDb: 7,5/10; My rating: 8/10
1944 decemberében orosz katonák nőket gyűjtenek be egy dél-dunántúli kis faluban. Azt mondják, dolgozni viszik őket három hétre. Irén, a sváb fiatalasszony - akinek férje a fronton harcol - kislányát és szüleit hátrahagyva sorstársaival nekiindul az ismeretlennek. Bevagonírozzák őket és egy hosszú és keserves vonatút után a Donyec-medence egyik táborában találják magukat. A svábokat, mint háborús bűnösöket kezelik, és felelőssé teszik őket a német katonák által elkövetett borzalmakért. A táborban, a bányában embertelen körülmények vannak, keveset ér az emberi élet. A lelkileg és fizikailag is összetört Irén megtetszik, egy fogolytársának - a maga szabályai szerint túlélni igyekvő Rajmundnak - akinek az életét is köszönheti. A férfi és a nő között különös kapcsolat szövődik, melynek épp úgy szabályai vannak, mint a túlélésnek. Vajon sikerül-e hazajutniuk? ► Önmagában is ritkaság, hogy egy hasonló történet főszereplői nők legyenek, de további különlegesség, hogy egy magyar film a magyarországi svábokról szól. Az Örök tél így egy, a málenkij robotnál is kibeszéletlenebb szégyenfoltról, a nemzetiségek kollekív bűnösségének világháborús tragédiájáról is szól. A film a nyílt kegyetlenkedés mellőzésével elkerüli a hatásvadász jelleget, miközben a képi ábrázolás terén erősít rá a szenvedésre és a kilátástalanságra. Meglep pár remekül kinéző totállal és ötletes kameramozgással a nézőt. A kietlen havas táj atmoszférikus (az Örök tél egy részét Szlovákiában vették fel), a néhol trükkökkel odarakott hó pedig teljesen hihető. A belső terekben már feltűnik a szerényebb tévéfilmes forma, de összességében magasan ez Szász Attila legjobb képi világú filmje. Nekem kimondottan tetszett a nyíltan kimondott morális dilemma feszegetése is. Melyik taktikája válik be: a rideg, elszigetelődő és önző ügyeskedés, vagy az empatikus, vallásos, érzelmeit el nem fojtó küzdelem a célravezető? Lehet-e embernek maradni az embertelenségben és közben túlélni? Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró párosa számomra nagyon kellemes meglepetés okozott ezzel a filmmel, aminél nem éreztem, hogy belassulna, merengene, mégis részletezően tudja bemutatni a drámai részeket.
Trezor (2018) - Thriller - Dir.: Péter Bergendy - IMDb: 7/10; My rating: 7/10
Az alaphelyzet hihetetlen, de igaz: a szabadságharcot vérbe fojtó, újraszerveződő belügyesek '56 novemberében azzal a kínos helyzettel szembesülnek, hogy képtelenek behatolni saját trezorjukba, ahol a bizalmas, személyes anyagokat őrzik. A speciális trezorkulcsok a forradalom zűrzavarában elvesztek, a trezorajtó pedig olyannyira bombabiztos, hogy a kézigránátnak sem enged. Pedig az épületet felügyelő orosz katonák sok mindennel próbálkoznak. Végül rendőrök kihoznak a börtönből egy hajdani bankrablót, akinek egyszer már sikerült feltörnie ezt a trezort. A fegyenc azonban egész mást talál a feltáruló trezorajtó mögött, mint amire számított... ► A Trezor erőssége, hogy pusztán néhány szereplővel és gyakorlatilag egyetlen helyszínnel képes a bemutatni az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni zűrzavart. Köbli megint ügyesen nyúlt ehhez a témához is: történelmi esemény, illetve korszak esszenciáját megragadva ütköztet emberi sorsokat. Anger hitelesen formálja meg a kisembert, aki egyszerre bűnös, aki bűnhődik, munkás, aki hisz a rendszerben, széftörő, akiben ott a szakmai büszkeség, illetve apa és férj, aki szeretné viszontlátni a családját; közben sziszegve, morogva bazmegel, de úgy, hogy a néző nem tudja nem szeretni, nem tud nem azonosulni vele. Izgalmas és fordulatos 1956-os film tankok, barikád és Molotov-koktél nélkül.
Mission: Impossible - Fallout (2018) - Action, Adventure, Thriller - Dir.: Christopher McQuarrie - IMDb: 7,9/10; My rating: 8/10
Ethan Hunt és az IMF csapat ismerős szövetségessel együtt fut versenyt az idővel egy balul elsült küldetés után… Próbálnak visszaszerezni három plutóniumgolyót a Szindikátus maradványaként fenn maradt Apostolok szervezetétől, de cserébe át kell adniuk a legutóbbi alkalommal elfogott veszélyes terroristát, Solomon Lane-t. ► Már a Titkos Nemzet esetében is észrevehető volt, hogy kevesebb hangsúly került Ethan Hunt természetfeletti fizikumára, és felerősödött a belső vívódásának, jóságának és emberségességéneknek jelentősége az egyes helyzetekben. Mindezt most szájbarágósan is megkapjuk, de nem zavaróan. Az Utóhatás önreflexívebb is az eddigi M:I-filmeknél; szinte mindenki önmaga fáradt paródiája, élen a folyamatosan kifulladó, széthízott fejű Ving Rhamesszel. Míg az U.N.C.L.E. embere után ismét jó svádájú kémhercegként láthatjuk a vásznon a bajszos Henry Cavill-t, aki jól hozza a nyersebb karaktert a filmben. És hát az akciójelenetek: hajmeresztőek és jól megkomponáltak is, ami az operatőri mellett a vágó munkáját is dícséri! Meg, hát Cruise-t, aki láthatóan minden izmával azon van, hogy megmentse az akciófilm eszméjét és ez tagadhatatlanul sikerül is neki. A kamera nem hazudik, amikor a közeli felvételeken azt látjuk, hogy Ethan Hunt egy repülő helikopterre mászik fel, vagy amikor macskaköves párizsi utcákon száguldva motorozik bukósisak nélkül, túlélve minden hajtűkanyart, akkor bizony őt látjuk. Az Utóhatás erős film, ugyan a műfaj megújítójaként nem fogjuk emlegetni, de az biztos, hogy hatodik résztől ennek az élménynek a töredékét sem szoktuk kapni. Cruise, McQuarrie és a stáb többi tagja bebizonyította, hogy ilyenkor sem lehetetlen küldetés valami nagyot alkotni.
The Meg (2018) - Action, Horror, Sci-Fi, Thriller - Dir.: Jon Turteltaub - IMDb: 5,8/10; My rating: 5/10
Amikor az Amerikai Haditengerészet különleges búvárja, Jonas Taylor egy balul sikerült bevetés után azt állítja, hogy a társai azért haltak meg mind, mert a tenger mélyén egy réges-rég kihalt őscápa támadt rájuk, senki nem hisz neki, és leszerelik. Ő viszont nem tud szabadulni az esettől: kutat, olvas tanul, szeretné megérteni, hogy mi történt vele – arra készül, hogy egyszer visszatér a mélybe, és szembenéz a társai gyilkosával. ► Nincs új a nap alatt a cápás, kiváltképp az óriáscápás történetek között sem, ugyanis aki aktívan követi a The Asylum stúdió vagy a SyFy agymenéseit, már úgy van vele, mindent látott, amit egy ilyen témából ki lehet hozni (homokcápa, szellemcápa, sokfejű cápa), mégis az idei versenyző egy meghökkentő és sosem használt eszközzel akar új utat nyitni ennek az egyébként minden körülmények közt abszurd témának: a minőséggel. A manapság kb. 130 millióból készült filmekkel viszont az a baj, hogy PG-13-ban kell izgalmasat összehozniuk, ami egy cápás témánál már-már lehetetlen küldetés. A látvány egyébként rendben van, de azért időnként megbicsaklik. Az díszletek monumentálisnak hatnak, de a CGI cápa néhol igen gyengus. A konfliktusok sablonosak, a forgatókönyv kiszámítható. Vagyis pontosan olyan, amilyenre számítunk. Sajnos a cápasztori, így önmagában, már nem annyira érdekes...
OSS 117: Rio ne répond plus / A riói küldetés (2009) - Action, Adventure, Comedy, Crime - Dir.: Michel Hazanavicius - IMDb: 6,9/10; My rating: 6/10
1967-et írunk. Hubert Bonisseur de La Bath ügynök titkos megbízatást kap, amely szerint Rio de Janeiro-ba kell utaznia, és egy második világháborús náci tisztet kell felkutatnia. A küldetésben segítségére lesz egy rendkívül csinos Mossad-ügynöknő is. ► A korlátolt, rasszista és szexista Hubert Bonisseur de La Bath kalandja egy újabb részben. A titkosügynök szatíra riói folytatása számomra már elveszetette az újdonság hatását. A számos remek poén forrását adó és viccesen fárasztó figuránkat alakító Jean Dujardin mellett sok más nincs a filmben. Persze lehet, hogy nem is kell, de talán mégsem véletlen, hogy egy újabb folytatás már nem készült... Ennek ellenére egy szórakoztató esti program a viccesen kínos jellemkomikumok kedvelői számára.
Westworld: Season 2 (2018) - Drama, Mystery, Sci-Fi, Western - My rating: 8/10
2016 szenzációja volt az HBO Michael Crichton klasszikus filmje ihlette sorozata, ami a mesterséges értelem hajnalán játszódott, és a bűnbeesés evolúcióját mutatta be olyan világban, ahol az ember minden vágyát kiélheti. Két évig kellett várni a második évadra, hogy Lisa Joy, Jonathan Nolan és J.J. Abrams irányítása mellett folytatódjék a sötét odisszea. A történetbe ott kapcsolódunk be, ahol abbamaradt, az androidok fellázadnak, és Dolores vezetésével átveszik a hatalmat az élménypark felett. ► Az egyértelmű, hogy a Westworld mindkét évada pazar módon kivitelezett sorozatot mutat, egészen elképesztő képi világgal, látványtervezéssel, színészi gárdával, mozifilmek számára is irigylésre méltó méretekkel, kivitelezéssel és ambíciókkal. A sztorin múlik tehát minden. A második évadban nem elég, hogy meghagyták az idő kifürkészhetetlenségét, de a terekkel és a „csapatok” narratívájával is játszadozni kezdtek (lásd „Mostantól mi vagyunk a történetünk írói.”), ami egy idő után rendkívül fárasztóvá és már-már követhetetlenné vált a cselekményfolyam. Őszintén szólva, én úgy 3-4. rész után el is engedtem a dolgot, és hagytam, hogy sodorjon magával az ár... :) A morálfilozófiai témák (emberi vs nem-emberi, szabad akarat vs írott kódok, valóság vs virtualitás) izgalmasak - én személy szerint rajongok értük - az újabb és újabb parkbeli világokon és karaktereiken keresztül, ötvözve a flashback történetekkel, rendkívül lebilincselőek. Akkor mi a baj? Egyrészt az, hogy ehhez a történetvezetés terén nagyon-nagyon sok erősen megkérdőjelezhető döntés társul, amik erősen rontják az élményt. Másrészt a robotika ilyen szintjén már tét nélkülivé válik a szenvedés és a halál (egy új testbe kerülhet feltöltésre a tudat vagy programkód), és nem tudod, hogy akit látsz egy adott testben, az most tényleg az a karakter-e, akire számítasz?! Innentől kezdve a kuszaság végtelen sorát eredményezheti a sorozat, ha a készítők nem figyelnek. Észrevettem magamon, hogy talán emiatt is, szinte csak William mellékszálai és fejlődése kötött le. Elbukdácsoltunk az évadzáróig, ami persze ellvart néhány szállt (pl. miért volt szükség a többszálú cselekményre), és szerintem izgalmas záróképsorokat kaptunk az elengethetetlen cliffhangerrel, de a folytatásban a fenti problematikára még jobban oda kell figyelniük a készítőknek, vagy az lehet az utolsó lehetőségük. Kapnak rá elég időt, hiszen a 3. évad majd csak 2020-ban érkezik...
***
Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
