FILMAJÁNLÓ - 2018w40

10 Oct
Közzétette biropsze, 2018-10-10 07:31

Ez volt - bizonyos értelemben teljesen véletlenül - a szerelmi háromszögek hete... Elővettem még két hatvanas évekbeli klasszikust és kivégeztük a How to Get Away with Murder 3. évadát is...

5 to 7 (2014) - Comedy, Drama, Romance - Dir.: Victor Levin - IMDb: 7,1/10; My rating: 6/10
Brian, a feltörekvő ifjú író találkozik Arielle-lel, az egyik New Yorkban dolgozó francia diplomata kifinomult feleségével. Bár az asszony idősebb nála, és két gyermek anyja, Brian belehabarodik és viszonyt kezdenek. A kapcsolatukat azonban rossz szemmel nézik a fiatalember hagyományos értékrendet valló szülei. A gondok akkor kezdődnek, amikor a szerelmes Brian többet szeretne a hotelben eltöltött egy-két pásztoróránál. ► "Tudod, az élet pillanatok gyűjteménye. Az a lényeg, hogy minél több jó pillanatod legyen." A nyílt kapcsolatokat mindig úgy magyarázzák, hogy a pár mindkét fele (szexuális) szabadságot akar adni a másiknak, biztosítva ezzel azt a társának, hogy tényleg boldoggá akarja őt tenni a házasságukban is. Ez azonban soha nem csak egy "sima" swinger klubbos szabadjegy vagy egy alkalmi prosti, hanem egy érzelmekkel teli másik kapcsolat, ami persze determinálja a konfliktust... Szóval számomra érthetetlen az alapszintu, ráadásul a Bérénice Marlohe és szegény Anton Yelchin között sem működött az a bizonyos kémia, pedig az alakításokkal egyik esetben sem volt probléma. Ennek ellnére az aktuális hangulatom és talán a körülmények miatt, de sokkal jobban élveztem a filmet, mint gondoltam. A cselekmény szépen formálódott és voltak benne keserédes és valóságszerűen romatikus pillanatok is... 

Il buono, il brutto, il cattivo (1966) - Western - Dir.: Sergio Leone - IMDb: 8,9/10; My rating: 9/10
A polgárháború idején sajátos módját választja a pénzkeresetnek a mexikói Tuco és társa, Joe, akit Szőkének neveznek. A Tuco fejére kitűzött vérdíjak begyűjtéséből élnek. Szőke leszállítja a banditát a seriffnek, majd megmenti az akasztófától. Azután jöhet a következő város. Az üzlet virágzik, ám a két fickó összemarakodik az osztozkodásnál. A sivatagban egy kirabolt pénzszállító kocsira bukkannak, ám amikor Tuco le akar számolni társával, kiderül, hogy a haldokló tiszt elmondta Szőkének, hol rejtették el az aranyat... ► Hát van nagyobb western klasszikus Sergio Leone 1966-os, a legendás Dollár-trilógia befejező részénél? Ha van is, azt is biztosan Leone rendezte, aki született olasz létére tökéletesen megértette és visszaadta a Vadnyugat lényegét. Persze az is lehet, hogy a Vadnyugatnak teljesen más a lényege, de nekünk az a verzió tetszik igazán, amit Leone tálal fel itt is, egy mosdatlan, erőszakos, de rendkívül izgalmas élet az örök határvidéken, telepesekkel, mexikói banditákkal, indiánokkal és persze gátlástalan szerencsevadászokkal. Itt minden a helyén van, izgalmas és fordulatos történet, közel sem kliséhalmaz forgatókönyv, Ennio Morricone fantasztikus zenéje, kiváló színészi alakítások, jó kezdet, még jobb folytatás, simán zseniális befejezés.

Professor Marston and the Wonder Women (2017) - Biography, Drama - Dir.: Angela Robinson - IMDb: 7,1/10; My rating: 7/10
A harvardi pszichológus, Dr. William Moulton Marston története, aki megalkotta Wonder Woman karakterét – egy olyan ikonikus szuperhőst létrehozva ezzel, akinek eredettörténete talán érdekesebb is, mint bármi, amivel a róla szóló képregényekben találkozhatunk. ► A film valójában nem Wonder Women, mint képregényhős megalkotásáról szól, sokkal inkább Dr. William Marston életének utolsó évtizedéről, melynek során egyre nyiltabban kűzdött a szellemi és erkölcsi szabadságért, az érzelmeik nyílt felvállalásáért. A visszaemlékezést Marston szájából hallhatjuk a mű kereteként szolgáló kihallgatás során, ahol a professzornak a képregényét ért vádak ellen kell érvelnie: meg kell cáfolnia, hogy Wonder Woman nem erőszakos és perverz, sokkal inkább talpraesett és erős még a férfiak világában is. Számos párhuzam és metafóra a valóság és a képregény világa között... Luke Evans, Rebecca Hall és Bella Heathcote pazar alakítást nyújt, a film hangulata, tempója is teljesen rendben van. Aki esetleg látta Bill Condon Kinsey (2004)-jét, akkor ebben az esetben is hasonlót láthat... 

How to Get Away with Murder: Season 3 (2017) - Crime, Drama, Mystery, Thriller; My rating: 7/10
Annalise Keating a philadeplhiai egyetem jogi karának professzora. A nő "Hogyan lehet megúszni egy gyilkosságot" címen meghirdetett kurzusán korábbi eseteit mutatja be diákjainak, melyek igencsak lázba hozzák a fiatal hallgatókat. Keating ráadásul azt is felajánlja, hogy a kurzus legjobb hallgatóit felveszi a csapatába. A professzor és fiatalokból álló csapata rejtélyes gyilkossági ügyekbe keveredik. ► Az epizódonkénti esetek elhagyásával ebben az évadban kizárólag a központi szállal foglalkoztak. Egy kulcsszereplőtől búcsúztunk, másrészt Annalise sorsa is váratlan fordulatot vett, az eddigi legkeményebb helyzetbe sodródott... Az események messze nem kiszámíthatóak, de néha már olyan érzésem volt, mint a Lost sokadik évadában, hogy az újabb és újabb húzások mögött nincs egy előre kidolgozott koncepció, csak az újabb "kötelező" csavar, amit majd utólag igyekeznek összefűzni és magyarázni az eddigiekkel. Az évad zárása azonban nem sikerült rosszul, és bár egy percig sem unatkoztam, azért az írók maguknak is feladták a leckét ezzel a megoldással...

Disobedience (2017) - Drama, Romance - Dir.: Sebastián Lelio - IMDb: 6,6/10; My rating: 8/10
Ronnit (Rachel Weisz), a sikeres New York-i fotós visszatér a londoni ortodox zsidó közösségbe, ahol felnőtt, miután meghal az apja, a helyi főrabbi. A nő gyerekkori barátainál, Dovidnál (Alessandro Nivola) és Estinél (Rachel McAdams) köt ki, akikről még azt sem tudja, hogy összeházasodtak. Az pedig már kezdettől fogva egyértelmű, hogy Ronnit gyakorlatilag elmenekült (méghozzá jó okkal) ebből a világból, és hogy Estivel és Doviddal is akadnak lezáratlan ügyei. ► Lelio részben a szerelmi háromszög feszültségére építkezik, részben a két világnézet szembenállására, ami a közösség ultrakonzervatív, fundamentalista vallásossága, illetve Ronnit liberális, kozmopolita életstílusa között feszül - ami egyébként nem kis részben a gyerekkorában szerzett sebekből is táplálkozik. A Disobedience narratívája jóformán nem is áll másból, mint ahogy ezek a régi sérelmek, szerelmek, konfliktusok a felszínre bugyognak, és észrevehetetlen, de annál mélyebb töréseket okoznak a közösség és a szereplők életének rendjében. Szépen végigvitt a karakterfejlődés, a kapcsolatok nehéz kűzdeleme, a jelenben és a múltban. A végével nem vagyok maradéktalanul elégedett, de nagyon csalódott sem...

Leave No Trace (2018) - Drama - Dir.: Debra Granik - IMDb: 7,3/10; My rating: 5/10
Will (Ben Foster), valamint 13 éves lánya, Tom (Thomasin McKenzie) szinte teljesen elszigetelve élnek a társadalomtól egy portlandi parkban, akik csak a legalapvetőbb élelmiszerek és egyéb ellátmányok merészkednek be a városi civilizáció forgatagába. Az apa-lánya páros senkit nem zavarva és senkitől sem zavartatva élik a saját kis nomád életüket mindaddig, ameddig egy futó véletlenül ki nem szúrja őket és értesíti a helyi szociális intézményeket... ► Egyrészt ott van a civilizációból való kivonulás, a kalandos utazások különbözői motívumai, vagy éppen a már emlegetett felnőtt férfi - fiatal lány (apa-lánya) dinamika, amit mostanában előszeretettel lőnek el a Marvel moziktól kezdve (Logan) a független alkotói filmekig (Sosem voltál itt). Ám az igazi baj nem azzal van, hogy Debra Granik ismerős alapokra építkezik, hanem azzal, hogy látványosan nem tud, vagy ami még rosszabb, nem is akar mit kezdeni nagyon sok elemmel. A cselekményvezetés ennek következtében meglehetősen vontatott. A film pedig bár nagyon "gondolatébresztőnek" akart mutatkozni és előzetesen lehetett is volna azt várni, hogy a megtépázott lelki világokban, sorsokban fogunk elmélyedni, a problémák felskiccelésén túl nem igazán tudott többet állítani ezúttal Debra Granik.

Ant-Man and the Wasp (2018) - Action, Adventure, Sci-Fi - Dir.: Peyton Reed - IMDb: 7,3/10; My rating: 6/10
A Marvel Studios új filmjében az Amerika Kapitány: Polgárháború eseményeit követően Scott Lang kénytelen viselni döntései következményeit szuperhősként és apaként egyaránt. Próbál egyensúlyozni a magánéletében és a Hangyaként reá nehezedő felelősséggel, ám mikor Hope van Dyne és Dr. Hank Pym felkeresi, újabb küldetésre indul. A Darázs személyében társat is kap, így csapatban derítenek fel súlyos titkokat a múltból. ► Thanos univerzumrengető monodrámája után a Marvel fejesei is érezhették, kell ide még valami, mielőtt az egész, könnyedségéről és humoráról híres moziverzum túl komollyá és súlyossá válna. A két rovar kalandja pont olyan, amilyenre számítani lehetett: színes, komolyanvehetetlen, ártalmatlan folytatás az amúgy is talán legsúlytalanabb Marvel-szuperhősnek. Nem rossz popcorn-film, és nem is unalmas A Hangya és Darázs, de a közmondásos hangya helyett a tücsök igyekezete érződik inkább rajta: tét nélküli, megúszós, kissé ötlettelen komédiázás. 

Le samouraď (1967) - Crime, Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Jean-Pierre Melville - IMDb: 8,1/10; My rating: 6/10
Jeff Costellót ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok... ► Melville rajongott az amerikai film noirokért és gengsztermozikért, azok eszközeit (ballonkabát, puhakalap, hatalmas autók) már korábbi filmjeiben is sikerrel alkalmazta. A szamurájban mindezeket a külsőségeket egy, a Távol-Kelethez kapcsolt életfelfogással ötvözi, és ebből egy nagyvárosi harcos sajátos becsületkódexét kerekíti ki, melyben a vágyakról való lemondás, az önfegyelem és a szakmai alázat a zsinórmérték. Nem vagyok a kevés vágás, hosszas jelenetek kedvelője, és valahogy hiányzott a feszültség, az izgalom a karakterekért, vagy a lebukás kockázata miatt. Ez a francia darab kevésé érintett meg, viszont jelentős hatással volt későbbi olyan remek darabokra, mint pl. Luc Besson Leonja vagy Jim Jarmusch Szellemkutyája. Inkább ez utóbbiakat ajánlanám megnézésre.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.